Egy új, „Heartbleed” (Vérző szív) nevű bug ütötte fel fejét a világhálón, amely körülbelül félmillió szervert érinthet világszerte. A bugot úgy alkották meg, hogy kibányássza a szerverek memóriájából az érzékeny információkat, mint a hitelkártyaadatok, felhasználói nevek és jelszavak.

Hogy megvédjük magunkat, ellenőrizhetünk minden egyes weboldalt a http://filippo.io/Heartbleed/ linken lévő eszközzel. Érdemes ellenőrizni a blogok és biztonsági központok weboldalait, amelyeket gyakorta használunk, hogy érintettek-e, és ha igen, akkor megoldották-e már a problémát, vagy még fennáll a veszély.

Mit tennénk akkor, ha egy olyan e-mailt kapnánk, amelyben valaki azt állítja, hogy megkoccoltuk az autóját a forgalomban? Valószínűleg kíváncsivá válnánk, és ellenőrizni akarnánk a mellékletként csatolt képet, hogy miről is van szó. Persze ez elég nagy hiba lenne.

A kiberbűnözők „Közlekedési balesetben érintett a gépjárműve” tárgyú e-mail üzeneteket küldenek szerteszét, így próbálva meg rávenni a gyanútlan címzetteket, hogy kártevőt telepítsenek eszközeikre. 

A Gartner piackutató cég szerint több mint 877 millió androidos okostelefont és tabletet értékesítettek az elmúlt évben. Az androidos eszközökre írt kártevők száma ezzel párhuzamosan nőtt az év második felében, közel 673 ezerre. Az egész évre vetített számuk pedig új rekordot, 1,2 milliós számot ért el.

Az elkövetők még mindig leginkább a trójaiakban bíznak, ha eladható értékes adatok eltulajdonításáról van szó. Egy másik e-bűnözői trend a kéretlen programok bevetése volt. Ezek nem hagyományos kártevői alkalmazások, de felhasználhatóak kéretlen reklámok megjelenítésére és arra, hogy kémkedjenek a felhasználók után.

A német G Data szakértői egy feltehetően orosz eredetű, rendkívül fejlett vírust fedeztek fel, melynek célja, hogy bizalmas adatokat lopjon az Egyesült Államok kormányzati szervezeteinek számítógépeiről. A támadás a hat évvel ezelőtti behatolás folytatásának tűnik – akkor a Pentagonnak 14 hónapjába telt, mire megtisztította hálózatát.

2008-ban derült fény az eddigi egyik legnagyobb számítógépes támadásra az Egyesült Államok ellen. Az akció úgy indult, hogy valaki egy USB meghajtót „hagyott el” a Védelmi Minisztérium parkolójában. Az adathordozó az Agent.btz kártevőt tartalmazta, amely megfertőzte az Egyesült Államok katonai hálózatát, és képes volt a megtámadott gépeken hátsó ajtókat nyitni, majd azokon keresztül adatokat szivárogtatni.