Az FBI 2020-as évre vonatkozó kiberbiztonsági jelentése szerint a legtöbb kárt az üzleti e-mail csalás (business e-mail compromise) okozta. Odafigyeléssel és biztonsági protokollok beépítésével tudunk ellene védekezni.

Az amerikai szövetségi nyomozóiroda (FBI) fenntart egy Internet Crime Complaint Center (IC3) -t, ahová a fogyasztók az online visszaélésekkel kapcsolatos feljelentéseket tehetnek. Az FBI legfrissebb jelentése szerint a 2020-as évben 791 790 panasz érkezett ehhez a központhoz, ami közel kétszeres növekedést jelent a 2019-es 467 361 panaszhoz képest.

Látszólagos futárszolgálattól érkező hamis csomagértesítő SMS-ben veszik rá trójai kártevő telepítésére az androidos felhasználókat. A probléma Magyarországon olyan sok embert érint, hogy az ügyben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) is riasztást adott ki.

A járvány alatt sok ember rendel online boltokból, így sokan várnak egy üzenetet webboltjuktól vagy a futárszolgálattól, hogy mikor érkezik a várt csomag.

A ZDNet cikke szerint a tajvani számítástechnikai gyártó Acertől 50 millió dollárt követel a REvil hackercsoport. A vállalat vélhetően a Microsoft Exchange támadás áldozata lett.

Sajtóértesülések szerint zsarolóvírusos támadás áldozata lett a fogyasztói elektronikai cikkeket gyártó Acer, a támadók 50 millió dolláros (15 milliárd forint) váltságdíjat követelnek a tajvani cégtől. A hackercsoport egy weboldalra közzétett több dokumentumot, melyek a számítástechnikai cég belső kommunikációját, pénzügyi adatait és banki információit tartalmazza.

Magyarországon is több esetben értesülhettünk már arról, hogy bűnözők nagy összegeket csaltak ki az úgynevezett SIM-cserés támadással. Cikkünkben a G DATA szakértőinek segítségével összefoglaljuk, mit jelent ez az újfajta bűnelkövetési módszer, hogyan ismerhetjük fel és hogyan előzhetjük meg.

A SIM-cserés támadás (SIM swapping, SIM hijacking vagy SIM splitting) során a támadók – a mobilszolgáltatót megtévesztve – átveszik az „uralmat” egy mobiltelefonszám felett, így hozzáférnek az adott telefonszámra érkező SMS-kódokhoz. A kódok segítségével utána például beléphetnek az áldozat internetbanki fiókjába, ahonnan saját számlájukra utalják a pénzt. De átvehetik az ellenőrzést különböző közösségimédia-fiókok felett is, legyen az a Facebook vagy a Twitter.