Míg világviszonylatban a vállalatok 66 százaléka szenvedett el zsarolóvírusos támadást, itthon ez az arány eléri a 76 százalékot. A magyar cégek többsége 7 és 18 millió forint körüli összeget fizet váltságdíjként, de néhány kiugró eset jelentősen felhúzza az átlagot.
Egyre több a zsarolóvírusos támadás s Sophos kutatása szerint: míg 2020-ban csupán a szervezetek 37 százaléka szenvedett el hasonló támadást, 2021-ben ez az arány 66 százalékra nőtt.
A drámai növekedés annak tulajdonítható, hogy a támadók egyre jobban szervezik kampányaikat. A zsarolóvírus szolgáltatási modell elterjedése is rásegített a trendre. Ebben a modellben a zsarolóvírust a feketepiacon árulják kész termékként, az érdeklődők pedig bérlik ezt a támadási eszközt. Általában a váltságdíj bevételeiből az eszköz készítője is részesül.
Kifizetjük a váltságdíjat
A kutatás a magyar vállalatokra is kiterjedt. Az eredmények szerint itthon a cégek 76 százaléka szenvedett el zsarolóvírusos támadást, ez az arány megegyezik a cseh vagy a lengyel adatokkal. Az adatokat 78 százalékuknál sikerült titkosítani, világviszonylatban ez az arány csupán 65 százalék volt. A sikeres titkosítások aránya egyébként globálisan is növekedett 2020-hoz képest: 54 százalékról 65-re.
Noha nem javasolt, a magyar cégek több mint fele (59 százaléka) kifizeti a váltságdíjat. Ez az arány magasabb a világviszonylatban mért átlagos 46 százaléknál. A magyar cégek 80 százaléka a kutatás szerint 50 ezer dollár (kb. 18 millió forint) alatti összeget fizetett ki váltságdíjként. Két esetben azonban 5 millió dollár feletti váltságdíjat is regisztráltak a kutatók, és ezzel az átlagos magyar váltságdíj összege 724 470 dollárra (259 millió forint) ugrott.
Hogy miért is problémás a váltságdíj kifizetése, ebben a cikkben foglaltuk össze.
Világviszonylatban egy év alatt 2021-ben ötszörösével nőtt a váltságdíj összege és elérte a 812 360 dollárt (291 millió forint). 2020-ban ez az összeg még csak 170 404 dollár (61 millió forint) volt.
Az adatokat nem kapjuk vissza
A kutatásból az is egyértelműen látszik, hogy a váltságdíj megfizetése még nem jelent garanciát arra, hogy adatainkat visszaszerezzük.
A magyar vállalatok esetében csupán az adatok 68,57 százalékát sikerült visszaállítani, világviszonylatban ennél rosszabb a helyzet, 61 százaléka az adatoknak került vissza. A cégeknek csupán 4 százaléka kapta vissza teljesen az adatait, miután kifizette a váltságdíjat.
Noha magyar adatok erről nincsenek, a kutatásból globálisan az is kiderült, hogy a zsarolóvírusos támadást elszenvedő cégek 90 százalékánál működési problémák adódtak.
A támadások 86 százaléka közvetlen bevételkiesést generált. Átlagosan egy hónapba telt, amíg a vállalat teljesen felépült a támadás után.
A G DATA intelligens zsarolásvédelemmel előzi meg a problémákat.
A kutatás forrás: Sophos
