A csalás minden esetben egy Facebook bejegyzéssel kezdődik, amely valami olyasmit tartalmaz, hogy „SOKKOLÓ! 15 évesen már mindennap azt csinálta a középiskolában! Milyen szörnyű!”.

A következő mozzanat az, amikor minden ismerősöd értesül róla, hogy lájkoltad a posztot, és ez még akkor is így van, ha egyáltalán nem is kattintottál a „Like” gombra.

A bűnözők egy átirányítási hibát kihasználva próbálják meg elhitetni az áldozatokkal, hogy ők most éppen egy Facebook oldalt látogatnak meg, közben valójában egy rosszindulatú weboldalra kerülnek.

Ezek az oldalak tökéletesen lemásolják a közösségi oldal kinézetét, de ettől eltekintve semmi közük a Facebookhoz. Mi több, az ott található videoablaknak sincs semmi köze sem a Youtube-hoz, sem más videomegosztó portálhoz.

Amikor az áldozat rákattint a lejátszásra, ezzel gyakorlatilag egy rejtett „Like” gombot is megnyom, ami aztán a kártékony bejegyzéshez kerül. Ezt hívják „klikkeltérítésnek”, amely egy ügyes trükk, hogy a csalók elfedjék valódi szándékaikat.

Amikor a gyanútlan felhasználó rákattint a lejátszásra, egy olyan weboldalra lesz továbbítva, amely szép jutalékot termel a cselekmény kitervelőjének. Közben persze minden ismerős értesülni fog, hogy a felhasználó lájkolta a posztot, és nagy valószínűséggel ők is ugyanebbe a csapdába fognak esni.

Egy analízis szerint az ”Ez a lány még csak 15 éves, és mégis mindennap azt csinálja a középiskolában!” átverést már több mint 31 000 oldalon indexelték. Az is kiderült, hogy nem csak tapasztalatlan felhasználók klikkelnek a linkre, hanem profik is, akiknek ismerniük kellene a veszélyeket.

A lényeg az, hogy a bejegyzés addig nem jelenik meg a Facebook idővonalon vagy üzenőfalon, amíg a videolejátszó „play” gombját meg nem nyomják. Tehát ez a zavarba ejtő üzenet sem fog megjelenni senki számára, ameddig valamelyik áldozat nem válik túl kíváncsivá.

 Forrás: Softpedia