Szeptemberben választanak új képviselőket a német parlament alsóházába. Az amerikai és francia választásokból tanulva az ország politikusai készülnek a hekkerek elhárítására, és egy választási tűzfalat építenek.
Németország közintézményeit 2015 óta szinte folyamatosan támadják az orosz hatóságokhoz köthető hekkercsoportok. A támadások között akadt sikeres is: hekkerek két évvel ezelőtt sikeresen bejutottak a parlament számítógépeibe, és több mint egy hétig észrevétlenül garázdálkodhattak a rendszerben. Azt is tudjuk, hogy az akkori támadás során 16 gigabájtnyi adatot loptak el.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg a jelenlegi kancellár, Angela Merkel pártja, a CDU áll nyerésre a választásokon, ezen a téren nagy meglepetésre senki sem számít. Amitől tartanak: az orosz hekkerek a szélsőjobb nézeteket valló Alternatíva Németországnak párt eredményeit javítanák fel.
Idén márciusban és áprilisban már két olyan kutatóintézetbe próbáltak meg bejutni a hekkerek, melyek szorosan kötődnek a két legnagyobb német párthoz. A német politikai elit azonban összezárja a sorait a támadások előtt, és készülnek a választások előtt valószínűleg megsűrűsödő támadásokra.
A kormánypárt egy olyan törvény elfogadását szorgalmazza, mely lehetővé tenné, hogy az ország visszahekkelje, és teljesen törölje a támadó szervereket. Az ország IT biztonsági intézete, a BSI 180 embert vesz fel – programozókat és ügyvédeket egyaránt – hogy a szavazás lebonyolításáért felelős szervezetekkel biztosítsák a voksolás tisztaságát. Kiberbiztonsági reagáló csapatokat állítottak fel, amelyek feladata a támadások utáni takarítás.
És ez nem minden. A német oktatási miniszter egy olyan kiberbiztonsági iskola létrehozását szorgalmazza, amelyben a politikusokat megtanítják felismerni és reagálni a támadásokra. Áprilisban a katonaság keretén belül is felállítottak egy kibervédelmi egységet, ahol hamarosan 12 ezer katona és 1500 civil teljesít majd szolgálatot. Feladatuk, hogy megvédjék a kritikus infrastruktúrát: az erőműveket, kórházakat, katonai hálózatokat. A védelmi miniszter szerint a felsorolt német intézményeket idén már 820 ezer támadás érte.
Oroszország eközben folyamatosan tagadja, hogy ők állnának a kibertámadások mögött. Június elején újságírói kérdésre válaszolva Putyin elnök újból megismételte, hogy kormányzati szinten nem támogatják a kiberháborút. Ugyanakkor elismerte, hogy hazafias indíttatású orosz csoportok saját akaratukból végezhetnek ilyen tevékenységet.
