A Kaspersky és a B2B International 5500 céget és 26 országot felölelő felmérése világított rá az IT infrastruktúrák biztonságossá tételének kiemelt fontosságára, ugyanis a betörések folytán kiszivárgott adatok a nagy cégeknek általában 551 ezer dollárba, a kis- és közepes vállalkozásoknak 38 ezer dollárba kerülnek.

A betörések utáni munkamenet helyreállítására további 69 ezer és 8 ezer dollárokat költhetnek el a különböző méretű cégek.

Nem titok, hogy a munkáltatók szívesen szimatolják körül a különböző pozíciókra esélyes jelöltek közösségi médiában fellelhető profiljait. A Career Builder nemrégiben kiadott tanulmánya szerint manapság sokkal többen teszik ezt, mint korábban.

A kutatás megállapította, hogy a cégek 52%-a néz utána a jelölteknek a közösségi oldalakon. Ez az arány 2014-ben még csak 43%, 2013-ban 39% volt.

Minden harmadik internetező számítógépét megfertőzte valamilyen kártevő a tavalyi évben, 10 százalékuk pedig közvetlen anyagi kárt szenvedett ennek következtében – derült ki a G Data piackutatásából.

A mai vírusfertőzések kevésbé látványosak, mint a néhány évvel ezelőttiek. A bűnözőknek már nem céljuk, hogy tönkretegyék a számítógépeket, inkább hitelkártyaadatokat lopnak, vagy zárolják az operációs rendszert, és zsarolással veszik rá az internetezőket, hogy fizessenek a feloldó kulcsért.

Végzettségükről, munkahelyükről és keresetükről is szoktak füllenteni a magyar internetezők. Míg a fiatalok a társkereső oldalakon teszik szebbé a valóságot, addig a Facebookon inkább az idősebbek adatlapjain találunk valótlan állításokat.

A regisztrált tagok 12%-a hazudik a társkereső oldalakon és 9%-a a Facebookon. Ezen belül a társkereső oldalakon a legtöbben (29%) a keresetükkel és a végzettségükkel (24%) kapcsolatban lódítanak, a Facebookon viszont a hamis profilképek (25%) és a munkahelyre vonatkozó valótlan adatok (23%) a leggyakoribbak.