Az adathalász átverések a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a Facebookon. A kiberbűnözők fáradhatatlanul keresik a módot és az eszközöket, hogy hogyan szerezzék meg facebookos felhasználónevünket és jelszavunkat.

Azután ezek a megszerzett fiókok ontják magukból a spamet vagy az átverési célú üzeneteket a platformon. A csalók kibányásszák adatainkat ezekből a fiókokból és az ismerősök hálózatából is. Ezeket az információkat pedig személyazonosság-lopásra és más célzott támadásokra használják fel.

Egy izraeli technológiai cég kifejlesztette a FakeOff nevű alkalmazást, amely abban segítheti a felhasználókat, hogy felismerjék a hamis Facebook profilokat.

Az alkalmazás felépít egy "gyanúsítotti" listát a vizsgálat céljából, majd egy speciális algoritmussal elemzi a belőlük kinyerhető információkat, még a feltételezett csaló profilképét is beszkenneli, hogy megállapítsa, vajon valaki más fotóját használja-e, majd besorolja őket egy egytől tízig terjedő eredetiségi skálán.

A freelandi (Pennsylvania) rendőrség nemrég kiposztolta a Facebookra a 35 éves Anthony James Lescowitch körözési fotóját, akit még egy a múlt nyáron elkövetett testi sértés miatt kerestek.

Lescowitchnak annyira megtetszett a dolog, hogy megosztotta a saját Facebook oldalán, ám nem érte be ennyivel: a rendőrség oldalán elkezdte gúnyolni az egyenruhásokat.

A Közigazgatási Minisztérium ma figyelmeztetést adott ki egy pedofil blogoldallal kapcsolatban, melyen fiatal lányok facebookos, iwiwes profilképei láthatóak. A hiba nem az Ön készülékében van.

Régóta megszokott, hogy amikor egy fertőzött linkre hívjuk fel a figyelmet, nem írjuk le az url-t. Ilyenkor hxxp://-vel kezdjük a címet a http:// helyett, esetleg megváltoztatjuk az url végét.