A Google és az Apple is megelégelte, hogy túl sok alkalmazás használja kriptovaluták bányászatára a felhasználók telefonjait, és kitiltotta ezeket az áruházaikból.

Kicsit lassan reagált a két nagy óriás, az Apple és Google. Már tavaly novemberben, a kriptovaluta láz csúcsa előtt írhattunk arról, hogy becslések szerint félmilliárd PC tulajdonosának tudta nélkül bányász hasonló valutát – másnak. Ilyenkor a processzor kihasználtsága megnő, hamarabb melegszik a számítógép, gyakrabban bekapcsol a ventillátor, több áramot is fogyaszt.

Egy vállalaton belül a legtöbb kárt az adatok hanyag kezelése okozza, egy ellopott adatrekord átlagosan 148 dollárba (40 ezer forint) kerül a vállalatnak. Az adatokat a Ponemon Intézet világszintű felmérése szolgáltatta.

Noha egy magyar vállalatnál nagyságrendileg kisebb kárt okozhat egy adatszivárgás, a Ponemon Intézet világszintű adatai beszédesek, mert megmutatják, hol van igazából tennivaló az IT biztonság területén. A kutatás szerint az adatszivárgások 64 százaléka az adatok hanyag kezelése miatt következik be, itt a külső partnereket is figyelembe vették. Az incidensek 23 százalékáért a rossz szándékú belső munkatárs a felelős, 13 százalékuk jelszavak ellopásának a következménye.

A zsarolóvírusok szinte a számítástechnikával egyidősek, már az internet előtti világban is léteztek. A G DATA szakértőinek segítségével most részletesen bemutatjuk ezeket a kártevőket, elmondjuk, minek köszönhetik mostani népszerűségüket, és azt is, hogyan védekezhetünk ellenük.

Ha a zsarolóvírusokat (angolul ransomware) technikailag vizsgáljuk, akkor ezek a kártevők egyetlen kritikus tulajdonságukban különböznek az egyéb rosszindulatú kódoktól. Míg egy hagyományos vírus távolról irányítható zombit (botnetet) csinál a felhasználók gépéből, vagy ellopja a felhasználói adatokat, netán bankkártya-információkat, addig a zsarolóvírusok közvetlenül kényszerítik ki a pénzt. Ehhez vagy lezárják az egész gépet, vagy a gépen található dokumentumokat titkosítják, és a hozzáférés visszaállítását a váltságdíj megfizetéséhez kötik.

Egyre gyakoribbak a fájlmentes, kizárólag a számítógép memóriájában működő kártevők. Az ilyen támadások azért veszélyesek, mert nincs olyan fájl, amelyet a víruslaboratóriumokban elemezni lehetne, és amelynek az ujjlenyomatát a hagyományos víruskereső technológiák felismernék.

A kiberbiztonsági szakemberek mostanában sokat beszélnek a fájlmentes támadásokról, mivel a 2000-es évek elején megjelent támadásforma a reneszánszát éli. Elég, ha csak az vírusstatisztikát nézzük: 2017-ben a legtöbb támadást (13 százalék) fájlmentes kártevő indította. A Barkly és a Ponemon Institute felmérése szerint a fájlmentes támadásoknak tízszer nagyobb az esélyük a sikerre, mint a fájl alapú támadásoknak – nagy valószínűséggel ezért növekszik ennek a támadásfajtának a népszerűsége.