Ötven éve, hogy a University of California Los Angeles (UCLA) egyetem kutatói elküldték az első üzenetet a mai internet ősének számító Arpanet-en. A G DATA blog szerzője visszaemlékezik első találkozására az internettel.

1969. október 29-én a University of California Los Angeles (UCLA) tanára, Leonard Kleinrock és egy csapat diák arra készültek, hogy az első üzenetet elküldjék az akkor Arpanet-nek nevezett internetes hálózaton. A LOGIN szóval próbálkoztak, de ahogy a történelmi pillanatokban szokás, hiba csúszott a számításokba: a LO begépelése után a hálózat összeomlott. Az első két betű azonban megkezdte az utazását azon a hálózaton, amely mára gyökeresen megváltoztatta az életünket.

Egy szingapúri IT-biztonsági szakember felfedezte, hogy a népszerű üzenetküldő alkalmazást egy fertőzött GIF segítségével térdre lehet kényszeríteni.

Awakened szerint a WhatsApp alkalmazást igen egyszerűen, egy fertőzött GIF képpel lehet meghackelni. Ha a felhasználók megnyitották a nekik küldött fertőzött GIF fájlt az üzenetküldő segítségével, akkor a hackerek hozzájutottak az összes üzenethez. A hiba az Android 8.1 és 9.0-ás operációs rendszeren jelentkezik, a korábbi verziójú operációs rendszerekben a teljes program elszáll a hiba kihasználásakor.

Még mindig nem épült fel teljesen a szeptember elejei zsarolóvírusos támadásból a dán Demant, amelynek friss pénzügyi jelentése szerint az incidens összesen 95 millió dolláros kárt okozott.

A Demant a világ legnagyobb hallókészülékeket gyártó vállalata. Szeptember elején egy rövid sajtóközlemény jelent meg a cég weboldalán, mely arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy a vállalat kénytelen lezárni teljes IT infrastruktúráját egy kritikus incidens következtében. Hogy pontosan mi történt a hálózatban, azt nem árulták el, csak annyit írtak róla, hogy a céges IT infrastruktúrát kibertámadás érte. Azonban a dán szaksajtó zsarolóvírusos támadásnak nevezte az incidenst – kívülről minden jel erre utalt.

Nem kellett sokáig várni: az internet sötét oldalán már rendelhetőek a testre szabott fake news kampányok, amelyek segítségével a vállalatok lejárathatják konkurenseiket, a politikai jelöltek pedig disznóságokat terjeszthetnek ellenfeleikről. Ami természetesen egyáltalán nem szép dolog, és nem is legális.

A kiberbűnözők immár testre szabott félretájékoztató kampányokat kínálnak a dark neten. A szolgáltatást a Recorded Future Insikt Group-ja tesztelte is.

Ehhez először létrehoztak egy képzeletbeli vállalatot, és rendeltek egy pozitív, hírnévépítő kampányt. Miután ez megvalósult, és a vállalat pozitív képe felépült, rendeltek egy negatív, lejárató kampányt is.