A Ramnit kártevővel létrehozott óriás bothálózatot sikerült semlegesíteni közös erőfeszítéssel az Europol Európai Kiberbűnözés Elleni Központ vezetésével, számos magán biztonsági cég bevonásával.

A művelet során a kiberbűnözők által használt 300 parancs- és ellenőrző (C&C) szervert sikerült földre küldeni a Microsoft, a Symantec és az AnubisNetworks közreműködésével.

Nem csak a körmönfont kibertámadások a felelősek az adatok kiszivárgásáért, egy egyszerű irodai séta is kiváló adatbegyűjtési módszernek bizonyulhat.

A 3M cég által szponzorált kísérletet a Ponemon Intézet hajtotta végre két hónapon keresztül tavaly nyáron, és arra a következtetésre jutottak, hogy a cégek egyáltalán nincsenek felkészülve a vizuális hackelési kísérletekre.

Egy cég, amely az üzleti dokumentumok biztonságba helyezésével foglalkozik, egy „Mission: Impossible” jellegű önmegsemmisítő funkció bevezetésével ugyanezt a technológiát hozza el a közösségi hálózatokon folytatott személyes adatok cseréjéhez.

A Dstrux olyan felhő alapú szolgáltatást kínál, amely lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy táblázatokat vagy más érzékeny üzleti dokumentumokat osszanak meg a weben keresztül, de mégis irányításuk alatt tarthatják a fájlokat.

Ha fotóról kell felismerni valakit, akkor az emberek 97,53 százalékos pontossággal dolgoznak. Ami elég jónak mondható, azonban a Facebook által kifejlesztett DeepFace arcfelismerő szoftver majdnem ugyanilyen, 97,25 százalékos precizitással képes felismerni az alanyt.

Hogyan is működik ez? Először is, a DeepFace beazonosítja a jellemzőinket (arcvonásainkat) a majdnem 400 millió, naponta Facebookra feltöltött fotó között. A felhasználók ekkor kapnak egy figyelmeztetést a Facebooktól, hogy szerepelnek egy képen. Ekkor eldönthetjük, hogy elhomályosítjuk-e arcunkat az adott fotón. (A rendszer már működik egyébként, de egyelőre csak a barátok felismerését jelzi ki.)