Bár megosztott bejegyzéseink és képeink alkotják a Facebook tartalmát, ezek nem feltétlenül maradnak privát tartalmak. Úgyhogy a Facebook ugyanolyan könnyedén blokkolhatja vagy cenzúrázhatja megosztásainkat, amilyen könnyedén mi közzétesszük őket.

Amikor egy ilyen gigacég így bánik el az egyéni felhasználókkal, általában nincs kihez fordulni panasszal. Ez most lehet, hogy megváltozik az új weboldal, az OnlineCensorship.org létrejöttével.

Ebben az évben a számítógépeinket támadó és pénzt követelő zsaroló kártevők eddig példa nélküli hullámának voltunk tanúi. És bár hasonló fenyegetések már vagy 25 éve léteznek, mégis úgy tűnik, hogy hamarosan ezeket a kártevőket fogják felhasználni ahhoz, hogy célba vegyék a távolról is programozható orvosi implantátumokat. A Forrester kutató- és tanácsadó cég jelentése szerint ez lesz 2016 hackelési slágere.

Ahogy egyre jelentősebb lépéseket teszünk az online biztonság területén, a kiberbűnözők addig szoros versenyt vívnak, hogy minden létező internetre kapcsolt eszközt megtámadjanak. Ugyan a mai napig még nem volt rá példa, hogy egy beteget zsaroltak volna meg, meghekkelve beépített implantátumát, de a jelentés az sugallja, hogy az olyan létfontosságú eszközök, mint az inzulin-adagolók vagy szívritmus-szabályozók könnyen célponttá válhatnak.

A legtöbb kiberbiztonsággal foglalkozó cég 2016 legnagyobb fenyegetésének a zsaroló kártevők elszaporodását tartja, és hogy érzékeltessék a veszélyt, a Symantec szakemberei bemutatták, hogy milyen könnyű is megfertőzni egy smart tv-t, és milyen nehéz azután megszabadulni a kártevőtől.

A kutatók nem fedték fel a tévé márkáját, de elárulták, hogy a Google Android operációs rendszerének egy módosított verziója fut rajta, és hát köztudott, hogy sok cég használja ezt az okostévéihez.

A Facebook tervezési részlegének alelnöke, Jay Parikh egy londoni eseményen bemutatta a közösségi oldal jövőben tervezett fícsöreit „10 év innováció” címmel, amelyekben jelentős szerepet kap a mesterséges intelligencia újszerű használata a gyermekek biztonságának megőrzése érdekében.

Parikh elmondta, hogy naponta több mint 2 milliárd fotót töltünk fel a Facebookra, és a „deep learning” (mélyreható vizsgálat) technológia használatával az oldal képes elemezni ezt az óriási mennyiségű adattömeget.