Vírusírtó Blog

Átirányíthatók a banki azonosítókat tartalmazó SMS-ek

2017.05.26. 15:59 G Data

sms-banking-g-data.jpgA WannaCry árnyékában a világ megfeledkezett egy hasonlóan komoly biztonsági résről, mely a mobilcégek SMS szolgáltatásait érinti. A sérülékenység segítségével a banki azonosító kódokat tartalmazó SMS üzeneteket sikerült más telefonszámra átirányítani, és így a bűnözők pénzt tudtak lopni német bankszámlákról. A biztonsági rést már 2014-ben felfedezték, de idén használták először.


A Süddeutsche Zeitung cikke szerint a sérülékenységet kihasználó bűnözőknek sikerült olyan SMS üzeneteket átirányítani a saját készülékeikre, melyek a banki azonosításhoz használt, egyszer használatos kódokat tartalmazták. A megszerzett kódokat a bűnözők különböző összegek átutalására használták fel – éjjel, mikor a célszemélyek aludtak.


Mindehhez a támadóknak ismerniük kellett a kiszemelt célszemély banki adatait, mobilszámát és hozzá kellett férniük az SS7 protokollhoz. A banki adatokat, mobilszámot adathalász támadással szerezték meg. Az SS7 protokollhoz való hozzáférést pedig egyszerűen megvásárolták, kevesebb mint ezer euróért a német O2 Telefonica egyik meg nem nevezett külföldi partnerétől. Így képesek voltak kedvükre hívásokat és SMS-eket átirányítani.


Középkorú technológia a középpontban


Az SS7, vagyis Signaling System #7 egy telefonos protokollt takar, melyet 1975-ben fejlesztettek ki, és amit azóta világszerte több mint 800 vezetékes és mobil távközlési szolgáltató használ. A protokoll szabályozza a hívás továbbítást, a számlázást, a szöveges üzenetek küldését. Segítségével állapítják meg, hogy egy SIM kártya még mindig használatban van vagy sem. Lehetővé teszi a számok hordozását, hogy a szolgáltatók egy mobiltelefon földrajzi helyzetét bemérjék 50 méteres pontossággal. Erre nem azért van szükség, mert kémkedni szeretnének utánunk, hanem azért, hogy a szolgáltató az egyik adótoronyból a másiknak adja át a hívást. E nélkül az autós mobilhívás megszakadna, miután az eredeti kapcsolatot létrehozó adótorony hatósugarából kikerülünk.


A kihasználható sérülékenységet 2014-ben két német kutató, Tobias Engel és Karsten Nohl publikálta, előtte állítólag a titkosszolgálat használta a célszemélyek tartózkodásának megállapítására. Az egyik kutató, Karsten Nohl 2016-ban bebizonyította, hogy egy jól felszerelt támadó belehallgathat a telefonbeszélgetésekbe, és meghatározhatja a felhasználó földrajzi helyzetét. Az akkori következtetések szerint egy átlagos embernek nincs miért tartania a támadástól. Azonban tavaly az Amerikai Egyesült Államok szabványügyi hivatala már azt javasolta, hogy az SMS alapú, kétfaktoros azonosítást ki kellene vezetni.


Mivel az SS7 protokollt 42 éve dolgozták ki, az akkori szabványok és élet szerint biztonságos technológiáról beszélhetünk. A kidolgozói nem tudhatták, hogy évtizedekkel később egy olyan technológia, melyet internetnek nevezünk, életünk minden részét átitatja. Az SS7 biztonsága azon az előfeltételezésen alapult, hogy a technológia csak a távközlési szolgáltatók számára elérhető, és nem fér hozzá a nagyközönség.


Hogyan tudunk ellene védekezni?


A G DATA szakemberi arra hívják fel a figyelmet, hogy az SMS üzenetekben kiküldött kódok helyett a bankoknak más módszert kellene használniuk a kétlépcsős azonosításra. A szakemberek a hardveres biztonsági tokenek, vagy a Google Authenticator-hoz hasonló mobil alkalmazások bevezetését javasolják. Addig is a távközlési vállalatok felelőssége az SS7-ről más, biztonságosabb protokollokra áttérni.

Tetszett a bejegyzés? Lájkolj minket a Facebookon!

8 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://virusirto.blog.hu/api/trackback/id/tr7512542613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jim35 2017.05.27. 09:58:19

A problema valoban az, hogy az IP alapu halozati eszkozok nincsenek rendesen megvedve a nyilvanos internet felol. Eredetileg az SS7 jelzesrendszer tisztan szeparalt TDM alapu kozpontok kozott es TDM atviteltechnikan kozlekedett. Most nagyon leegyszerusitve az osszes kozponti elem szerver, kozte IP halozat. Amig az SS7 uzemel (meg sokaig fog) a tavkozlesi vallalatoknak addig is felelossege az, hogy a halozati elemek feleslegesen ne latszodjanak kintrol. Aminek feltetlenul latszodnia kell, legyen megfeleloen vedve. Szoftver patch-ek, uj release-ek felteve. Igy lehet biztonsagosan uzemeltetni SS7 kornyezetben is.

Medgar 2017.05.27. 12:19:42

Melyik bank használ még sms azonosítást?

a nemzet fogatlan provokátora 2017.05.27. 13:35:41

És hogy szerzik meg a banki azonosítómat meg a jelszavamat?

G Data 2017.05.27. 19:50:21

@Medgar: Például az MKB SMS üzenetben küldi ki az utalás befejezéséhez szükséges kódokat.

G Data 2017.05.27. 19:51:45

@a nemzet fogatlan provokátora: Adathalász támadással. Például a bank nevében küldenek egy e-mailt, mely szerint "biztonsági okokból azonnal kattintson ide jelszava megváltoztatásához". A link pedig egy olyan oldalra visz, ami látszólag teljesen azonos a bank weboldalával.

Medgar 2017.05.27. 22:12:20

MKB-s vagyok már nem.

G Data 2017.05.29. 09:48:39

@a nemzet fogatlan provokátora: Ha nem írod be, akkor nem tudják megszerezni ezzel a módszerrel a felhasználóneved és jelszavad.

Maga a módszer egy tömeges támadás, ami azon alapul, hogy mindig akad egy-két ember, aki bedől az átverésnek, és megadja a jelszavait.

Más módszerrel ugyanakkor még támadható vagy, így például egy kémprogram / billentyűzetfigyelő segítségével ellophatóak az adatok. Ez viszont lényegesen nehezebb módszer, ami ellen a vírusirtó szoftverek védelmet nyújtanak. (BankGuard technológia, billentyűzetnaplózás elleni védelem).

Értesülj az új átverésekről a Facebookon!

Címkék

adatbiztonság (1) adathalászat (10) adatvédelem (36) Adobe (1) alkalmazás (13) amazon (1) android (36) android market (1) anonymus (1) apple (8) arcfelismerés (2) arcfelismerési technológia (1) átverés (41) Audi (1) bank (1) BankGuard (1) bankkártya (4) biometrikus azonosító (1) bitcoin (1) biztonság (21) blizzard (1) botnet (1) bouncer (1) celeb (1) cenzúra (1) chat (1) Chrome (1) cnn (1) csalás (8) csoport (1) cyberbullying (1) ddos (1) dnt (1) domén (1) e-book (1) e-mail (1) email (4) emoji (1) engedély (1) esemény (1) EU (1) europol (3) Facebook (10) facebook (129) Facebook hangulatjelek (1) fbi (3) felhő (1) felmérés (17) féreg (2) fiók (1) Flame (1) foci (1) frissítés (1) gdata (1) geotagging (2) Gmail (1) google (9) gps (1) gyermek (2) G Data (35) G data (3) g data (6) G Data BankGuard (1) G Data jelszómenedzser (1) G Data TotalProtection (1) hack (2) hacker (36) híresség (1) hoax (1) Hotmail (1) hozzáférés (2) hummer (1) idővonal (2) információbiztonság (2) instagram (4) intel (1) internet (4) internetbiz (1) internetbiztonság (62) ios (1) iOS (2) ipari kémkedés (1) jelszó (2) Jelszókezelő (1) jogok (3) kártevő (47) katasztrófa (1) kémkedés (1) kémprogram (1) keresés (1) kéretlen program (1) kiberbűnözés (2) kiberháború (3) kínai közösségi média (1) komment (1) közösségi média (1) közösségi portál (1) kriptobányászat (1) lájk (1) like (4) Linux (1) linux (1) mac (1) macintosh (1) maya (1) média (1) megosztás (6) metaadat (1) Microsoft (2) mobiltelefon (5) napló (1) Nigéria (3) okosóra (1) okostelefon (2) olimpia (1) online (3) Online bankolás (1) online bankolás (1) Ötven Cent Csoport (1) password (1) phising (1) Pokémon Go (1) Popcorn TIme (1) poszt (1) ransomware (13) rendőrség (2) rootkit (1) sérülékenység (9) skype (2) Skype (1) smart tv (5) spam (10) személyi (3) születésnap (1) szülői felügyelet (1) tartalomszűrés (1) tartózkodási hely (1) ThyssenKrupp (1) törlés (1) torrent (3) trójai (19) twitter (1) update (1) usb (5) vásárlás (1) védelem (2) végítélet (1) videó (1) vírus (2) virusirtó (1) vírusirtó (12) VirusTotal (1) visszaélés (1) Vista (1) vízjel (1) vodafone (1) warcraft (1) Weibo (1) whatsapp (1) wifi (3) Windows (2) windows (1) wordpress (1) World of Warcraft (1) WoW (1) Yahoo (1) Yahoo! (1) zaklatás (1) Zeus (1) zsaroló kártevő (5) Címkefelhő
süti beállítások módosítása