A zsarolóvírusos támadások már a politikusok figyelmét is felkeltették: október közepén egy nemzetközi együttműködést hoztak tető alá 32 ország részvételével. Az Amerikai Egyesült Államok, az EU és további 30 ország szerepel az aláírók között, de a zsarolóvírusos támadásokat kivitelző csoportokat eltűrő Kína és Oroszország hiányoznak.

A szövetség célja kezelni a zsarolóvírusos támadások jelentette kockázatot, megerősíteni a pénzügyi rendszereket olyan módon, hogy az anonim kifizetések ne a támadóknak kedvezzenek. Magyarul a hatóságok a pénzmosás elleni intézkedések betartására szeretnék kötelezni a kriptovalutákkal kereskedő tőzsdéket, ezzel is megnehezítve a bűnözők dolgát. Erre már van is precedens: 2021 szeptemberében az amerikai pénzügyminisztérium az orosz Suex kriptovaluta tőzsde ellen szankciókat rendelt el, miután kiderült, hogy legalább nyolc esetben segítettek a váltságdíjak tisztára mosásában.

Októberben kétszer is sikeres támadás érte a tajvani számítógépgyártó céget, arról nincs szó, hogy a figyelem felkeltésén túl milyen más céljaik voltak a hekkereknek.

A Desorden csoport támadta meg mindkét esetben az Acer számítógépgyártó vállalatot: október első felében az Indiában található irodákat, míg október közepén a tajvani képviseletet. A hekkercsapat közleményében azt mondta, hogy a második sikeres támadással az szerették volna bizonyítani, hogy az Acer rendkívül elmaradott adatvédelem és kiberbiztonság területén, és gyakorlatilag sérülékeny szerverek globális hálózatát működteti.