Legyen amerikai, rendelkezzen több mint 100 millió dolláros bevétellel, lehetőleg nem az egészségügyből, kormányzati szektorból vagy oktatásból.

A Kela jelentése szerint a fenti jellemzőkkel leírható vállalat a legkapósabb a zsarolóvírus áldozatokat kereső bűnözők körében. Nagyon sok bűnözői csoport – közöttük a Blackmatter vagy a Lockbit – már nem veszi azt a fáradtságot sem, hogy adathalász e-maillel vagy más módszerrel megszerezzék áldozataik felhasználó nevét és jelszavát. Ehelyett inkább a dark neten megvásárolják a hozzáférést ezekhez a vállalatokhoz. Az így megspórolt időt arra használják, hogy újabb támadásokat indítsanak.

Az általánosan rosszul használt jelszavak csak növelik a felhasználói fiókok kockázatát, ezért biztonságosabb belépési módszerek felé terelgetné felhasználóit a szoftveróriás.

A Microsoft szeptember közepén jelentette be, hogy szélesebb körben lehetővé teszi a Microsoft fiókok felhasználói számára, hogy jelszavak használata nélkül azonosítsák magukat. és lépjenek be a felhasználói fiókjukba. Az alternatív bejelentkezési módszer egyelőre nem elérhető az iskolai vagy a munka céljára használt fiókok esetén. A jelszó helyett a következő azonosítási módszerek állnak a felhasználók rendelkezésére:

A G DATA friss elemzése szerint a tavalyi rekordszámú támadáshoz képest idén csökkenés tapasztalható. A vállalatok viszont célzott támadások kereszttüzébe kerültek.

A tavalyi év első feléhez képest több mint 40 százalékkal csökkent a kártevőkhöz köthető támadások száma – derül ki a G DATA friss jelentéséből. A jelentős csökkenés igazából visszarendeződés a megszokott kerékvágásba, hiszen tavaly, 2020 második negyedévében masszívan nőtt a kibertámadások száma (156 százalékkal). A kiberbűnözők a járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságokat kihasználva indították el ezt a rengeteg támadást. 2021 első és második negyedéve között viszont 15,6 százalékkal csökkent a támadások száma.

A mostanra már frissített WhatsApp kritikus sérülékenység segítségével egy távoli támadó kiolvashatta az alkalmazás memóriájából a felhasználó adatait.

A CVE-2020-1910-es kódszámú, 7.8 erősségű sérülékenység az alkalmazás fotófilterében jelentkezett. A hibát már tavaly novemberében jelezték a Facebook tulajdonában lévő üzenetküldő platform felé, idén februárba javította a gyártó.