Vírusírtó Blog

Nulladik napi fenyegetettségek – a kémprogramok összetevői

2021.07.28. 11:15 G Data

nulladik-napi-serulekenyseg-kicsi.jpgRendkívül sok nulladik napi sérülékenységet fedeztek fel eddig az évben, és ezeket a támadók ki is használják kémprogramok építésére.


A Google kutatói szerint 2021 eddig rendkívül aktív volt, ami a nulladik napi sérülékenységeket illeti. Eddig 33 darab hasonló sérülékenységről szereztek tudomást a kutatók, ami 11-gyel több, mint az összes, 2020-ben felfedezett hiba. A tényleges nulladik napi sérülékenységek számáról csak találgathatunk, hiszen sok hasonló hibát nem is fednek fel.


Nulladik napinak azt a szoftveres sérülékenységet nevezzük, melyet akkor fedeznek fel vagy jobb esetben hoznak nyilvánosságra, amikor a gyártónak még nem sikerült ezt a hibát javítani. Ez azt jelenti, hogy a támadóknak van idejük gond nélkül kihasználni ezeket a szoftveres problémákat, hiszen a felhasználóknak kevés esélyük van védekezni ellenük – maximum lemondanak az adott hibát tartalmazó megoldás használatáról, amíg a javítást nem adja ki a gyártó.


A nulladik napi sérülékenységekkel kapcsolatos információk iránt elég magas a kereslet a feketepiacon, sok vállalat – közöttük vélhetően a hazai kémszoftver botrányban elhíresült Pegasus gyártója, az NSO is – ezekkel kereskedik. Nagyon sok ehhez hasonló kémprogram nem is egy állandó szoftver, hanem szolgáltatás. A vállalatok ezekhez a kémszolgáltatásokhoz gyűjtik a nulladik napi fenyegetettségeket, ezért nekik sok pénzt, akár dollármilliókat is megér egy ehhez hasonló hiba leírása.


A Pegasus kémszoftver készítője, az NSO például 650 ezer dollárt (198 millió forintot) kér 10 iPhone vagy 10 Androidos telefon lehallgatásáért, 5 Blackberry felhasználó már 500 ezer dollárba kerül.


A Google blogposztja szerint a nulladik napi sérülékenységek száma azért is nőtt meg, mert megnőtt irántuk a kereslet, sokkal több vállalat érdeklődik irántuk, és látja bennük a potenciált. Például a Google biztonsági csoportja által felfedezett négy nulladik napi sebezhetőségből hármat eladtak olyan vállalatoknak, akik kormányzati szervek használatára adták át azokat.


A négy darab Google által felfedezett nulladik napi sérülékenység a következő: CVE-2021-1879 Safariban, CVE-2021-21166 és CVE-2021-30551 Google Chrome böngészőben, és CVE-2021-33742 Internet Explorerben.


A Safari nulladik napi sebezhetőségét kihasználó támadók nyugat-európai kormányok vezető tisztségviselőit célzó LinkedIn üzenetekben a kártevőt tartalmazó weboldalra mutató linket is küldtek. Ha a célpont rákattintott a linkre egy iOS eszközről, akkor a fertőzött weboldal elindította a nulladik napi támadást, vagyis ellopták a böngészőben tárolt azonosítási adatokat. Az Apple március 26-án javította a hibát.


A két Chrome nulladik napi fenyegetést is ugyanazok a támadók használták fel, ebben az esetben emailben érkezett a káros weboldalra mutató link. Az Internet Explorer sérülékenységet örmény felhasználók ellen is bevetették, akiknek kártevőt tartalmazó Office dokumentumokat küldtek, a tartalmat a böngésző töltötte be. A Google szakértőinek becslése szerint a Chrome és Internet Explorer kártevőket ugyanaz a hackercsoport fejlesztette ki és adta el kormányzati szereplőknek.

 

Tetszett a bejegyzés? Lájkolj minket a Facebookon!

Írj kommentet

A bejegyzés trackback címe:

https://virusirto.blog.hu/api/trackback/id/tr4216640900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Értesülj az új átverésekről a Facebookon!

Címkék

adatbiztonság (1) adathalászat (10) adatvédelem (36) Adobe (1) alkalmazás (13) amazon (1) android (36) android market (1) anonymus (1) apple (8) arcfelismerés (2) arcfelismerési technológia (1) átverés (41) Audi (1) bank (1) BankGuard (1) bankkártya (4) biometrikus azonosító (1) bitcoin (1) biztonság (21) blizzard (1) botnet (1) bouncer (1) celeb (1) cenzúra (1) chat (1) Chrome (1) cnn (1) csalás (8) csoport (1) cyberbullying (1) ddos (1) dnt (1) domén (1) e-book (1) e-mail (1) email (4) emoji (1) engedély (1) esemény (1) EU (1) europol (3) Facebook (10) facebook (129) Facebook hangulatjelek (1) fbi (3) felhő (1) felmérés (17) féreg (2) fiók (1) Flame (1) foci (1) frissítés (1) gdata (1) geotagging (2) Gmail (1) google (9) gps (1) gyermek (2) G Data (35) G data (3) g data (6) G Data BankGuard (1) G Data jelszómenedzser (1) G Data TotalProtection (1) hack (2) hacker (36) híresség (1) hoax (1) Hotmail (1) hozzáférés (2) hummer (1) idővonal (2) információbiztonság (2) instagram (4) intel (1) internet (4) internetbiz (1) internetbiztonság (62) ios (1) iOS (2) ipari kémkedés (1) jelszó (2) Jelszókezelő (1) jogok (3) kártevő (47) katasztrófa (1) kémkedés (1) kémprogram (1) keresés (1) kéretlen program (1) kiberbűnözés (2) kiberháború (3) kínai közösségi média (1) komment (1) közösségi média (1) közösségi portál (1) kriptobányászat (1) lájk (1) like (4) linux (1) Linux (1) mac (1) macintosh (1) maya (1) média (1) megosztás (6) metaadat (1) Microsoft (2) mobiltelefon (5) napló (1) Nigéria (3) okosóra (1) okostelefon (2) olimpia (1) online (3) online bankolás (1) Online bankolás (1) Ötven Cent Csoport (1) password (1) phising (1) Pokémon Go (1) Popcorn TIme (1) poszt (1) ransomware (13) rendőrség (2) rootkit (1) sérülékenység (9) skype (2) Skype (1) smart tv (5) spam (10) személyi (3) születésnap (1) szülői felügyelet (1) tartalomszűrés (1) tartózkodási hely (1) ThyssenKrupp (1) törlés (1) torrent (3) trójai (19) twitter (1) update (1) usb (5) vásárlás (1) védelem (2) végítélet (1) videó (1) vírus (2) virusirtó (1) vírusirtó (12) VirusTotal (1) visszaélés (1) Vista (1) vízjel (1) vodafone (1) warcraft (1) Weibo (1) whatsapp (1) wifi (3) windows (1) Windows (2) wordpress (1) World of Warcraft (1) WoW (1) Yahoo (1) Yahoo! (1) zaklatás (1) Zeus (1) zsaroló kártevő (5) Címkefelhő
süti beállítások módosítása